„Ez volt eddig életem legszebb és legcsúfosabb hétvégéje! Így is felfoghatnám, de mégis próbálom csak a dolgok pozitív oldalát nézni, úgy, ahogy ezt eddig is tettem az életem minden területén. Valóra vált egy álmom, kijutottam a párizsi olimpiára és képviselhetem Magyarországot a világ legnagyobb sporteseményén. Ami a világbajnoki döntőben történt, ami történt, ott hagytam szívemet, lelkemet a szőnyegen, tényleg nem maradt már bennem semmi. A törökkel igen, de sajnos a bírókkal már nem tudtam megküzdeni. Úgy érzem, hogy sokkal többet nyertem ezzel, mint vesztettem. Most értem el igazán arra a szintre, hogy Bajnokként gondolkodjak. Ennek fejében nem áll meg a munka, megyünk tovább az élet rögös útjain és megbirkózunk az akadályokkal, hogy Párizsba ez az ezüst már aranyszínű legyen!

Ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak, akik a világbajnokság folyamán végig követtek és szurkoltak nekem! Köszönöm a hatalmas szurkolótábornak, akik erőt adtak a meccsek közti nehéz pillanatokban és mindenkinek, akik bármilyen formában támogatták, illetve ezentúl is támogatják pályafutásomat és ezen eredményhez hozzá segítettek.

Legfőképpen szeretném megköszönni a családomnak, hogy jóban rosszban mellettem állnak és kitartanak!

Ui.: Irány Párizs!”